2013. május 24., péntek

Egy szép vers

Ma az egyik kedvenc versemet mutatom meg nektek, amit kislánykoromban "találtam". Valójában nem azért vettem a kortárs verseskötetet a kezembe, mert érdekelt a költészet, hanem mert jó vastag volt a könyv és én árvácskát akartam benne "szárítani-lapítani" egy anyáknapi képeslaphoz.

Épp ennél a versnél nyílt ki a könyv:


GERGELY ÁGNES
A FÉNY TERMÉSZETÉRŐL
Egy lepke jár a balkonon;
kinn angyal jár a kertben.
Ki lámpást hordoz test gyanánt,
érinthetetlen.
Az egyik verdes, mint az ég.
Időbe-zárt a másik.
Halált visel, ki közbül áll.
Csak ő sugárzik.

Nem értettem. Egyáltalán. Csak éreztem. Éreztem, hogy tetszik, úgy éreztem ez nekem szól. Arra gondoltam, hogy aki írta, érzez-e valamit, amikor valaki a távolban olvassa a versét? 


Bevallom, ma sem értem ezt a verset, s talán épp ezért szeretem. Mert mindig emlékeztet rá, hogy nem érthetek meg mindent. Legalábbis az eszemmel nem. Vannak dolgok, amiket a lelkemmel érthetek csak meg. 

Manapság tudásban, teljesítményben mérik az embereket. Kinek milyen szakmája, hány diplomája, hány nyelvvizsgája, milyen állása van, a munkahelyén mi a hozzáadott értéke, stb. Úgy gondolom, ez csak egy apró szilánkja annak, amik vagyunk és nem feltétlenül a legértékesebb részünk. 

Talán ezekről a megvilágosító pillanatokról szól ez a vers. Pillanatok, amik gyorsan tovaröppennek, de nyomot hagynak. Arról a kicsi időről és arról a kicsi inspirációról, ami által közelebb kerülünk saját lényünkhöz és ezen keresztül más emberekhez is. 


2013. május 19., vasárnap

Ágnes

Még nem döntöttem el miről szóljon a blogom, ezért egyelőre mindenről szól ami érdekel. Az idő majd megmutatja, mi az amiről a legszívesebben írok. Persze az hogy miről írok leggyakrabban, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a téma a leghansúlyosabb az életemben, mert a személyes dolgok kevésbé publikusak. :)

Sokat jelent nekem a zene, ezért elindítok egy sorozat félét azokról az előadókról/dalokról, akik hatással vannak/voltak rám. Fontossági sorrendet nagyon nehéz felállítani, ezért ABC sorrendben követik majd egymás a kedvencek. Van, akinek csak egy-egy dala érintett meg, de akad olyan is, akinek az egész életművét, minden megmozdulását rajongva szeretem. 

Az utóbbi csoportba tartozik Ágnes.
Ő az első előadó, aki eszembe jut, ha a kedvenceimről beszélhetek.

forrás 
Ágnest azóta szeretem amióta először hallottam énekelni. Akkoriban még Ágnes Vanilla néven tevékenykedett, és könnyű popdalai voltak, amik a műfajt meghazudtoló értelmes szöveggel rendelkeztek. Elsősorban ez keltette fel az érdeklődésemet. Alap elvárásom  mindenféle művészettel kapcsolatban, hogy vagy elgondolkoztasson, vagy érintse meg a lelkem, de a legjobb a kettő együtt.


Ágnes körülbelül egyidős velem és ahogy beérett a művészete, kicsit olyan volt, mintha együtt nőttünk volna fel. A pop időszakot követően, megjelent egy József Attila verseket tartalmazó album, aminek azért örültem, mert enélkül valószínűleg sosem kerültem volna közel ezekhez a versekhez. Nem szeretem ahogy a színészek elszavalják a verseket olyan mesterkélt a legtöbb. Megzenésítve egész más, így kellene a gyereknek először megmutatni az iskolában. Erről az albumról is van egy kedvencem, ezt egy korábbi posztban már elmeséltem.

Aztán jött a korszakváltás, amit én személy szerint a "Titkaid" című dal feldolgozásától datálok. 2008-ban egy másik dimenzióba ugrottunk mindketten. Az ő története a neten fellelhető, az enyémet szeretném megtartani magamnak. A lényeg, hogy ettől kezdve az Ágnes dalokban az érzelmek mellett már indulatokat is felfedeztem. Ha festőművész lennék, a képeimnek biztos az érzelmek adnák meg színeit, az indulatok pedig a kontúrjait. 



Az abszolút csúcs album nálam, szőröstül-bőröstül a Gömb, ami szintén 2008-ban jelent meg. Ezen az albumon új gondolatvilágot hozott a művésznő. Míg korábban a szerelem körül forgott minden, most magasztosabb dolgok: a környezettudatosság, a hit, az elhivatottság, a felelősség  került fókuszba. Vannak ezen a lemezen is szerelemmel foglalkozó dalok, de a korább rózsaszín örvendezést vagy romantikus mélabút most felváltotta a düh, a számonkérés. Nehéz kedvenc dalt választani erről az albumról, de kettőt mégis kiemelnék.

Az "Álmodók" megfogalmazza az élethez való hozzáállásomat, ez a dal segít nekem amikor meg akarom változtatni a megváltoztathatót vagy amikor el akarom fogadni a megváltoztathatatlant.

"Ne félj a mától, az ébrenlét csak a másik valóság.
Ne féld a jót, hiszen az álmodóknak egy lépés csak a világ.
Indulj, ha hívnak, de ne nézz hátra, menj tovább az álmokért!
Küzdeni kell, tudod a végén így lesz majd minden a tiéd."



" Ébrenlét: nem az álmodóké és nem is az álmoké. 
De neked élned kell, a bizonytalanság nem sodorhat el." 

Nagyon sokat tudnék írni erről a dalról, mert rengeteg gondolatot megmozgat bennem, de van itt egy másik is, amit akkor hallgatok, ha elértem egy célt, amiért sokat kellett korábban küzdenem. Ilyenkor azt gondolom, megjár nekem egy kis ünneplés és szerénykedés helyett igenis kikiálthatom magamból hangosan:

"Végre nyitva tart az élet és ma minden belefér! ... 
... Tudod a nevem írd az égre, mert ma végre felemel!"



Legutóbb egy dupla albummal jelentkezett, amin Radnóti verseket dolgozott fel. Ez egészen elképesztő teljesítmény. Nem olvasok verseket, regényeket. Hosszú évek óta csak szakkönyvek, tankönyvek  fordulnak meg a  kezemben. Ez van akkor ha az ember egyszerre akar családot, karriert és a szürkeállományát is próbálja megóvni a felejtés okozta eróziótól.

Emlékszem, mikor a középiskolában Radnótit tanultuk, a tanár a művek keletkezésének körülményeire koncentrált, inkább történelemóra volt, mint irodalom. Emiatt a versek nem is igazán maradtak meg bennem akkor. A zene nyelvén és érettebb aggyal persze könnyebb befogadni őket és szerintem nagyon aktuálisak most is. Szívesen hallgatom például ezt:


Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy a mi kis napi gondjaink mennyire eltörpülnek az igazi problémák mellett. Az emberek zöme szerintem nincs tisztában azzal, mennyire szerencsés hogy itt él és most él.

Az én életemben is van egy nehezen feldolgozható dolog amit tudomásul kell vennem és együtt kell vele élnem, sőt tulajdonképpen szeretnem is kell, ha nem akarok becsavarodni, de ez a vers megtanít rá, hogy méltósággal viseljem a rám mért nehézségeket, mert nem lehetek a problémáim rabja. :)

Nagyon várom már Ágnes következő albumát, mert jó érzés a segítségével bejárni azt a világegyetemet, amit   mi emberek - szerényen - csak léleknek hívunk. 

2013. május 17., péntek

Átkeretezés



Átkeretezés - A clementin mese


Régebben részt vettem egy önismereti tréningen, ahol többek közt személyes hatékonyságunk javításáról tanultunk. Szó esett az átkeretezésről, amiből bennem annyi ragadt meg, hogy a pozitív gondolkodás hasznosabb az önsajnálatnál. Ha valami elsőre nem tetszik és nem tudunk rajta változtatni, akkor nézzük meg egy másik nézőpontból, mert mindenben van valami jó, és ha sikerül meglátnunk akkor könnyebben megemésztjük majd a dolgokat. 

Történt még januárban, hogy elcsábultam a helyi hiper akciós clementinjének láttán és jól bevásároltam belőle. Édes kis gyümölcsök voltak, csak az összetételükben a héj-mag arány erősen dominált a gyümölcshúshoz képest. Így a pucolást követően intenzív nyelvtornára volt szükség, hogy kinyerjem azt a kis finomságot, amit tartalmazott. Mivel a pozitív gondolkodás tréning nélkül is alap nálam, rögtön éreztem, hogy ez biztos jó, mert ok nélkül semmi nincs, tehát csak rá kell jönnöm, hogy miért jó? Az első gondolatom az volt, hogy a nyelvérzékemre hívja fel a figyelmem a kis clementin, de mi értelme lehet ennek? ... régi restanciám, hogy nyelvet kellene tanulnom?... Belém hasított a bűntudat, ezért ezt a gondolatsort gyorsan hátrasoroltam egy ritkábban használt agytekervénybe. 

Ekkor előbújt a kevésbé ezoterikus énem és igen gyakorlatias megközelítésben arra következtetett, hogy ha egy kis növény ennyi energiát fektetett a reprodukcióba, annak oka van. Ez élni akar! És nem mellesleg nekem még nincs ilyen növényem... ráadásul szeretem a növényeket, arról nem is beszélve, hogy általában meg is ered amit elültetek... hát elültettem. Az ismerősök reakciói változatosak voltak, volt aki fanyalgott, hogy úgyse kel ki, volt aki jópofa dolognak tartotta és drukkolt. Ami közös volt bennük, hogy két perc múlva már el is felejtették az egészet :) de ez nem is baj, elvégre a clementin magoknak nem volt szükségük közönségre, csak földre, vízre, melegre, fényre és időre. Hiszen bármihez kezdünk, nem attól lesz jó vagy rossz, hogy mások mit gondolnak vagy mondanak róla, hanem attól hogy jól csináljuk-e amit csinálunk? És lám... pár napja láttam hogy szép kis palántáim lettek, erősek, üdék. Kint hóvihar van, az étkezőablakban viszont tavasz.

Tényleg igaz, hogy a kellemetlenségben is lehet valamennyi jó, hogy a hátrányból lehet valamennyi előnyt kovácsolni, a bosszúságból pedig örömet. Mi döntjük el, hogy jól akarjuk -e érezni  magunkat és azt is hogy engedjük-e hogy a hitetlenkedők eltántorítsanak az ötleteinktől. Ragaszkodjunk hozzájuk és valósítsuk meg őket!

Szép hétvégét!

Szilvi 


e-bay gel-lac teszt



E-bay rendelés
gél lakkok Kínából

UPDATE 2013.10.15. A fejleményekről a k-öröm blogon olvashattok, a Milde East gél lakk címke alatt.

Megérkezett a várva várt csomag. A chika-store nevű eladótól rendeltem egy 12db gél lakkot tartalmazó szettet, kb 5000Ft-ért, ingyen postával. 25 napot kellett várnom rá, de végül sikeresen eljutott hozzám.

Bevallom kicsit aggódva rendeletem meg, mert korábban már megesett hogy elcsábultam kínai gagyi gél-lakktól a teszen és jól be is fürödtem vele. Az fehér üvegben volt, arany felirattal és nem is hasonlított arra aminek lennie kellett volna, és rettenetesen büdös is volt. De ennek már több mint egy éve és abban reménykedtem a termékek is fejlődtek ezalatt a idő alatt. 

Számba vettem a lehetséges kockázatokat, mit veszíthetek:
- nem kapom meg a csomagot, ha megkapom silány lesz a termék, talán nem fog jól fedni, nem fog jól terülni, nem lesznek szépek a színek, nem köt meg, nem lesz kompatibilis az itthoni anyagaimmal (CN, Perfect Nails) stb. Aztán utánanéztem az itthoni aukciós oldalakon és láttam, hogy többen árulják ezt a márkát itthon is, gondoltam, ha gáz lenne a termékekkel, a kommentekben biztos lenne nyoma. Konkrét véleményt nem láttam sehol, így a kíváncsiságom és az árérzékenységem együtt legyűrték a kételyeimet.

Nem mondom hogy tökéletesen elégedett vagyok, de ár-érték arányban egyelőre úgy tűnik nem nyúltam nagyon mellé.

Íme a termék:




A második kép a szobában, természetes fényben vaku nélkül, a harmadik kép az ablakban, teljes  napsütésben készült. Arra még nem volt érkezésem, hogy a körmömön kipróbáljam, de kíváncsiságom nem tűrt halasztást és egy régóta itthon "porosodó" tipesdoboz tartalma lett az alany. Éreztem én hogy ha frissen lakkozok, akkor tutira aznap jön meg a csomag... dehát ha jön az inger, akkor lakkozni kell, nincs mese.

Képen így festettek a színek, amiket választottam:

Nos, igen... kicsit eltér a valóságtól.
Gyakorlatilag a korall/pink, a menta, a narancs és a milka színeket tudtam beazonosítani a kép alapján. A világosabb színeknek tulajdonképpen nincs is színük, csak fényük. Ezen belül a két fehér csillámos teljesen egyforma, a harmadik áttetsző csillámos pedig csak szemcseméretben tér el. Van két glitteres egy rózsaszín és egy kék, amik alig látszanak. Illetve van egy pirosas és egy bronzos halvány csillámos, szintén csak fedőlakknak alkalmas - legalábbis annak, akinek nem éppen full-extrás hosszú és formás körömágya van. Az én kezem sajnos nem éppen a katalógusfotósok álma, ezért én az erős fedést preferálom. A jó hír, telt színre fedőlakként simán lehet velük variálni. 

És néhány közeli kép az ablakban készültek:








Amit a felvitelkor tapasztaltam: büdibb mint a CN, de nem annyira vészes mint a korábban próbált noname lakk. Szépen terül, de kell a két réteg. A sötétbarna csillámos (én a kép alapján feketére számítottam) kicsit csíkoz és nem fed úgy mint a telt színek.  

Amit kötéskor tapasztaltam: 2 perc 4*9W-os lámpában a kötési idő, és ami számomra kellemes meglepetés, nem marad ragacsos kötés után, nem kell fixálni. Én ezeken a tip-eken átlátszó fedőfényt sem alkalmaztam szerintem így is épp elég fényesek, persze ha valaki extra ragyogásra vágyik még mindig tehet rá :)

A tartósságáról egyelőre nem tudok nyilatkozni. Hétvégén ha lesz időm kipróbálom a körmeimen is és majd tesztelem. Most megnéztem újra az árát 16,14 EUR volt amikor vettem, akkori árfolyamon 5212 Ft-ot terhelt a PayPal, így egy darab 434 Ft-ra jött ki, még egy hagyományos körömlakk is kerül ennyibe :)

Kicsit sajnálom, hogy nem voltam bevállalósabb a színválasztásnál, mert ennél sokkal merészebb kombinációk is voltak, de összességében nem bántam meg a vételt. :D

Az eladó jelenlegi kínálatának linkje: http://stores.ebay.de/chika-store?_trksid=p2047675.l2563  

Kellemes csábulást :)

2013. május 16., csütörtök

bon-bon és rózsa

Bon-bon és rózsa - úraértelmezve



A bon-bon konyakmeggy, a rózsa kövi. Amikor a funkcionális gondolkodás és a humorérzék találkozik akkor születnek az ilyen kis bolondériáim:

A kövirózsa állandó lakó az erkélyen, a többiek csak túristák, nyaranta kerülnek ide, regenerálódni.

Így fest közelebbről a "találmányom":


Tavaly ősszel ritkítottam a virágágyást a kertben és sajnáltam kidobni ezeket a kis növényeket. Kaptak egy kis sódert a fenekük alá az első kezem ügyébe kerülő edénykébe, aztán kitettem őket az erkélyre, vagy túlélik vagy nem alapon. Rájuk sem néztem tavaszig, aztán konstatáltam milyen szépen kikupáltak!
És egy profilkép a végére, erről a végtelenül hálás és strapabíró növényről:


Megmutatom az anyukákat is, ők virágládában laknak, termékeny földben és rendszeresen jutnak friss vízhez. Olyan mintha teljesen más család lenne, alig hasonlítanak:




Azért van igazi rózsám is, igaz, hogy csak mini, de idén ő nyílt ki először:


2013. május 6., hétfő

sünök a kertben

Élet a kertben


... avagy  mi-mi-mi-mi-mi mozog a zöld leveles bokorban?

Az úgy volt, hogy kimentem meggyomlálni az epret, egyszercsak hallok egy ütemes szuszogó-fujtató hangot, mintha egy macska tüsszögne. A hang irányába fordulok és mit látok?

 SÜNIK!!!

De mit csinálnak itt?

Az egyik összegömbölyödve fujtat, a másik hevesen böködi az orrával. Azt nem tudtam megállapítani, hogy területharcnak vagy udvarlásnak vagyok-e szemtanúja? :)

Akármit is csináltak, nyilvánvalóan nem zavarta őket a jelenlétem, mert a fotózás alatt sem hagyták abba amibe belekezdtek, pedig egy lépésre voltam csak tőlük.

 egy orrocska :)

 és a gazdája :)


Elértem az olvadáspontomat.
Egyben megnyugtattam magam, hogy a kertvégi dzsindzsa nem azért létezik mert lusta vagyok kapálni, hanem mert így van hol lakniuk ezeknek a kis állatoknak!



2013. május 2., csütörtök

papírzsepi virág



Májusi "romantika"


A nőszirom nagyon hálás és szapora növény. Mindíg május első hetében nyílik amióta elültettem, gyakorlatilag függetlenül az időjárástól. Kettős érzéseim vannak vele kapcsolatban, mert egyrészt hálás vagyok a strapabírásáért, másrészt viszont bosszant, hogy:

... úgy néznek ki a virágai a kertemben... 


.... mintha használt papírzsebkendők akadtak volna fenn a leveleken! :)