2013. szeptember 30., hétfő

Még nyílnak a kertben...


Tehát vége a szeptembernek.

Ma egész nap esett - egyrészt örültem neki, hogy szépen "áznak a retkeim" amik Juhmeli egy régebbi kommentjének köszönhetik az életüket, másrészt bánatos hangulatba kerültem a szürkeségtől, ami odakinn fogadott. 

Ezért úgy határozom előkapom a szebb napokon elkattintgatott képeimet, SW szavajárásával élve a "boldogságfotóimat" és felteszem ide a Szépségraktárba, hátha valaki örül majd neki.

A kis lilásrózsaszín virág az első képen, egy törpe krizantémszerűség (nem tudom pontosan mi ez). A gyökere úgy terjed mint a tarack és sovány talajon is jól bírja a strapát. 
A sárga virág szintén igen agresszív terjeszkedő, ember magasságúra megnő a legmostohább körülmények között is, tenyérnyi nagyságú virágaival díszíti az udvart. Sokfelé látni ilyet itt a környéken. Talán mások is azért szeretik a magasra növő termetét, mert így tutira kilátszik a gazból? :) ;)


A kis kövirózsában azt szeretem, hogy egész évben díszít. Bárcsak én is ilyen jól tudnék alkalmazkodni a változásokhoz mint ez a növény. Neki aztán jöhet hó vagy hőség... túlél minden körülmények között.

A kis rózsaszín törperózsát is ismeritek, ez az, amit még tavasszal gyökereztettem és már nyáron virágozni kezdett. Azóta  nagyon sok virágot bontott és most is elemében van, reméljük így lesz ez egész a fagyokig. 


A kokárdavirág is örök túlélő. Bear Grylls kismiska hozzá képest.





A törpenapraforgó magot már nagyon régen kaptam, de megfeledkeztem róla, így évekig kallódott a lakásban. Idén előkerült és elszórtam lesz ami lesz alapon. Ez az egy szál kelt ki belőle :)


Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy amilyen hullámzó a kedélyállapotom, annyira hullámzóak virágaim körülményei is, mert amikor nagyon magam alatt vagyok, akkor az ő tutujgatásukra már nincs energiám. De ezek a fajok mind nagyon masszívak, átestek a tűzkeresztségen! :)
A természet kegyes és erős, elnézi hogyha időnként magamba fordulok. Akkor is ad szépségeket, amikor nehezemre esik meglátni.  Néha felnézek az égre bátorítást vagy megértést remélve és arra gondolok, hogy valakinek talán én vagyok az akire felnéz és tőlem várja ezeket a dolgokat.


Itt felfelé néztem ...
... és jó volt :)

8 megjegyzés:

  1. Nagyon szépek! Ebben az őszben az a rendkívüli, hogy szebbek a virágok, mint nyáron, amikor minden megsült szinte és haldoklott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a rossz után mindig jó jön :)

      Törlés
    2. Jé, pénteken erről beszéltünk. Örülök, hogy figyelsz :)
      E.

      Törlés
    3. Igen, figyelek, minden megerősítés életmentő ezekben az időkben :)

      Törlés
  2. Nagyon szép képek! :-) Teljesen átérzem az érzéseidet! Ebben a legnehezebb, hogy csak saját magunk tudunk túljutni rajta. De segítő kezek itt vannak...((()))

    VálaszTörlés
  3. Én örülök!!! Imádom a virágokat és a képek nyugtatóan hatnak rám...
    Csodásak és különlegesek...sokfélék, mint mi emberek!
    Szia Szilvia!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :) Igen, érdemes kihasználni a látványt amíg lehet, néhány hét múlva már a krizantémok kerül a sorra ...

      Törlés